2012. szeptember 25., kedd

How could this happen to me? But even worse... How could this happen to you?

Elfogadtam mindent, én tényleg elfogadtam a dolgokat.
Igaz, kicsit talán én is beleéltem magam a szavaidba, de az az én hibám volt, nem a tiéd.
Rájöttem, hogy a szavaid , habár szépek, de korántsem igazak. Túl szépek voltak azok a napok, amikor belém kapaszkodtál, és nem engedtél el. Aztán hirtelen felálltál, elém léptél, és már nem fogtál olyan erősen. Néha visszanéztél rám, hogy élek-e még, vagy talán követlek-e, de már nem láthattál. Nem mentem utánad, nem követtelek.
 Nem akartam elveszíteni azt, akivé váltam, csak azért, hogy megtartsam azt, akivé lettél.
Be kell vallanom, hogy néha még hiányzol, főleg, amikor gyedül vagyok. De abban a percben ez az érzés el is múlik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése