Azt hinné az ember, hogy ha valakit a barátjának tart, az keresi.
Szakít rá időt.
Támogatja a legőrültebb ötleteiben is, még akkor is, amikor tisztán tudja, hogy bukás lesz a vége.
Mellette van.
Ismeri.
Talán egy kicsit elütök az emberektől, igaz? Egy kicsit.
Csalódottnak érzem magam és magányosnak.
Az embereknek jól esik, amikor azt mondom, hogy szeretem őket? Jól esik, ha kedveskedek?
Nekem is jól esne. Én is mosolyognék és egyre jobban kötődnék a kedves szavakhoz. Ilyen az ember. Ahol szeretetet kap, ott szeretetet ad.
Tényleg nem érzem magam jól. Kibaszottul egyedül érzem magam és ez kibaszottul nagy csalódással jár még akkor is, ha nem így van. Én így érzem, ezen pedig nem én tudok változtatni.
Csak annyit kérhetek tőle, hogy segítsen! Húzzon ki a gödörből, úgy, ahogy mindig is tette. A dallamokkal ragadja meg a szívem és a zenével gyógyítson meg. Úgy, ahogy azt egy barát tenné a kezeivel és a szavaival. ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése