2013. október 24., csütörtök

I can fly...


Hagyd figyelmen kívűl. A könnyeid érdemtelenek.

Emeld meg a kezed! Tartsd meg a tested, ne ess vissza! Nem teheted, nem lehetsz ennyire gyenge! Te nem ilyen vagy!

Nyomd fel a tested, ne törődj azokkal a hülye könnyeiddel!

Ez az. Így kell ezt! Ne merj visszaesni! Nézz fel. Nézz az égre! A felgőkk könnyei lemossák a piszkot az arcodról. Elég volt a biggyesztésből! Gyerünk, állj fel! Állj meg a saját       lábadon! Egyensúlyozz, még egy ilyen vihar nen dönthet le a lábadról!

Egyenesedj ki! Nyújtsd ki a lábad! Gyerünk, húzd ki magad!

Hagyd békén a hajad, most nem kell vele foglalkoznod! Emeld fel a fejed, nézd... Az eget nézd! Tiszta. Olyan, mint Te.

Nyisd ki a szemed, láss... Látod? Állsz. Már nem vagy mocskos, már nem vagy sebzett sem. Érzed? A szíved az. Dobog, folyamatosan ostromolja a bordáidat. Még képes szeretni.

Nézz rám, a lelked vagyok. Látsz engem? Még fontos vagy! A szemeid fényesek. Nézd, az ajkaid is mosolyra görbülnek. Ha mocskos is voltál, már nem vagy az.

Lépj. Ne félj, gyere, lépj felém. Lépj az új felé, lépj a mosoly felé. A megbocsájtás felé.

Soha ne engedd, hogy eltántorítsanak a félelmek.

Soha.
















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése