2012. október 27., szombat
...without you.!
A szerelem fájdalmas, a szerelem annyira fájdalmas
Csak ismétlem, mint egy bolond, ez az, amit mindig is csinálok
De ez a fájdalom szép, ez az, ami te vagy
A remény csalódássá válik, a kívánságból kétségbeesés lesz
Ahogy a szeretet mélyül, a fájdalom is mélyült tovább. Illúzió vagy elvárás, hogy ebben az időben nem lesz más, UH
Végül mindegy, hogy hány év telt el, nincs olyan, hogy "örökké"
Végül is, nem így kell lennie, ne legyünk megint egyedül.
Alig, alig, alig, azt hittem, végre megtaláltam a szerelmem
Végül, Végül, Végül mindig ugyan az történik.
A gondolataim már nem változnak, de véleményem szerint most nyílt sebek borítják a lelkemet.
Hallom a hideg hangod, így én is hideggé változom.
Nehéz, hogy újra barátok legyünk. Egyre messzebb és messzebb sodródunk egymástól. Nehéz menni egymás nélkül.
Az elválás előtt ajándékot adtam neked, és hátat fordítottál. Én alá zuhanok nélküled!
Végül is kinek a hibája ez? Nem létezik a szerelem.
Végül búcsút mondok neked. Túl fáradt vagyok elaludni
Alig, alig, alig, Úgy tűnik, ez a végzetünk
Végül, végül, Egyre idegenebbek vagyunk egymásnak.
A gondolataim már nem változnak, de véleményem szerint most nyílt sebek borítják a lelkemet.
Hallom a hideg hangod, így én is hideggé változom.
Az elválás előtt ajándékot adtam neked, és hátat fordítottál. Én alá zuhanok nélküled!
Zuhanok nélküled
Gyerünk!
Nem tudtam, hogy te lehettél volna az első. Tetszett azaz üres hely, ami a tiéd volt.
A Napok elteltével, végül megköszönöm neked.
Nem tudtam magamról, nem hiszem, hogy tudnék élni nélküled.
A holnap, amely különbözik a régtől. A megbánás egyre mélyebb. Méllyebb mint a fájdalom.
Imádkozom, hogy idővel majd minden megváltozzon.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése