A boldogság a legtöbb emberből úgy látom megszökött
Kiszolgáltatva élünk a pokol és a menny között
Sok a kísértés, de próbálok nem elesni
A mennyországot rájöttem csak magunkban kell keresni
Mindenki kiborul, ha nem az van, mit tervezett
Akkor jön rá mije volt, mikor már minden elveszett
Szemét ez a világ, mondom, jobban tetszett régen
amíg nem mutattad meg nekem azt, hogy szeretni szégyen.
Ébren vagyok! Sajnos ez nem csak álom,
ködbe borult minden, a kezedet nem találom.
Egyedül mint régen csak a Magány a társam,
hogy mi lesz velem nem tudom engedd Uram, hogy lássam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése