Madárijesztő.

Bármilyen szerelem megváltozik az idő múlásával.
Azt mondják: Miért nem tudod ezt?
Egy év elteltével minden más lesz a mához képest, és nem lesz semmi, ami fájhatna. - Ezt mondják.
Azonban én jól ismerem a szívemet.
S jól tudom, hogy semmi sem fog változni.
Mert a világban mindenkinek eldöntetik, hogy ki a párja, s egy ilyen szerelmet nem lehet elfelejteni.

Talán azt gondolod, hogy elfelejtettelek.
Talán azt gondolod, hogy boldog vagyok valaki mással.

De én még mindig képtelen vagyok így elfelejteni téged.
Mint egy madárijesztő, mi egyedül álldogál miután mindenki távozott.

Miután a nap lenyugszik, s mindenki hazatér, én kint állok a tág mezőn egyedül.
Lassan fogy előttem a látóhatár, ahogy sötétedik, és én egyre jobban félek ott egyedül.
De amikor hirtelen kinyitom szorosra zárt szemeimet, látom, ahogy a csillagok gyönyörűen szikráznak.

Mint téged, aki messze tűntél, úgy őket nézve is azért könyörgöm, hogy egyszer visszatérj hozzám.
Talán azt gondolod, hogy elfelejtettelek.
Talán azt gondolod, hogy boldog vagyok valaki mással.

De én még mindig képtelen vagyok így elfelejteni téged.
Mint egy madárijesztő, mi egyedül álldogál miután mindenki távozott.